A rövidpálcás technika buktatói, avagy hogyan NE CSINÁLJUK - illetve hogy MIÉRT csináljuk jól...

Egy kis kitérő, ugyanis az előbb megvilágosodtam egy korábbi, igen bosszantó jelenség tekintetében... :)

Korábban ugye azzal a technikával horgoltam, hogy a rövidpálcáknak csak az egyik szála alá öltök, és úgy horgolom az új sort. Namármost ezzel mindaddig nem is volt komoly probléma, amíg a mintában csak azonos méretű gyöngyök vettek részt (tehát nem volt keverve az ezüst közepű, matt, telt, stb., ami elég széles skálára kitolja a gyöngyméreteket még akkor is, ha amúgy ugyanaz a méret és ugyanaz a gyártó).

Viszont korábban elkezdtem egy mintát, ami nagyon tetszett, viszont abbahagytam, mert a végeredmény borzasztó egyenetlen és rücskös lett. :(

De most rájöttem! Az a gond, hogy ha az előző sor rövidpálcáinak csak az egyik szálába öltünk, akkor az UTÓLAG, tehát az új sor horgolása közben sokkal feszesebbre húzza az előző sort, ami ráadásul nem is igazán kontrollálható. Ez pedig minél vékonyabb a fonal (a gyöngyökhöz képest) és minél nagyobb a méretingadozás a felhasznált gyöngyök között, annál látványosabban eltorzítja a mintát. (Ennek oka szerintem, hogy innentől már nem a horgolásunk egyenletessége határozza meg a végeredményt, hanem a gyöngyök pontos mérete - pl. ahol sok kicsi gyöngy van egymás mellett, a következő sorban meg ugyanezekre sok nagy gyöngy jön, az már olyan, mintha szaporítanánk a mintát.)

De jöjjenek a képek, ezek alapján talán jobban érthető, amit írtam.



Kiemeltem pár igazán látványos helyet a jelenség megfigyelésére, de ha az alsó képet alaposabban szemügyre veszitek, szerintem fogtok találni még jópár példát...

A legdurvábban itt jelentkezett a probléma - konkrétan kitüremkedik a gyöngy a mintából! (Egy nagyobb fekete gyöngy került a sok kis fehér közé.)


Amennyiben az előző sor rövidpálcáinak mindkét szála alá öltünk, az nem tudja megváltoztatni a már lehorgolt sorok feszességét, így ilyen kellemetlen meglepetésekre nem kell számítanunk...







Nincsenek megjegyzések: