A rövidpálcás technika buktatói, avagy hogyan NE CSINÁLJUK - illetve hogy MIÉRT csináljuk jól...

Egy kis kitérő, ugyanis az előbb megvilágosodtam egy korábbi, igen bosszantó jelenség tekintetében... :)

Korábban ugye azzal a technikával horgoltam, hogy a rövidpálcáknak csak az egyik szála alá öltök, és úgy horgolom az új sort. Namármost ezzel mindaddig nem is volt komoly probléma, amíg a mintában csak azonos méretű gyöngyök vettek részt (tehát nem volt keverve az ezüst közepű, matt, telt, stb., ami elég széles skálára kitolja a gyöngyméreteket még akkor is, ha amúgy ugyanaz a méret és ugyanaz a gyártó).

Viszont korábban elkezdtem egy mintát, ami nagyon tetszett, viszont abbahagytam, mert a végeredmény borzasztó egyenetlen és rücskös lett. :(

De most rájöttem! Az a gond, hogy ha az előző sor rövidpálcáinak csak az egyik szálába öltünk, akkor az UTÓLAG, tehát az új sor horgolása közben sokkal feszesebbre húzza az előző sort, ami ráadásul nem is igazán kontrollálható. Ez pedig minél vékonyabb a fonal (a gyöngyökhöz képest) és minél nagyobb a méretingadozás a felhasznált gyöngyök között, annál látványosabban eltorzítja a mintát. (Ennek oka szerintem, hogy innentől már nem a horgolásunk egyenletessége határozza meg a végeredményt, hanem a gyöngyök pontos mérete - pl. ahol sok kicsi gyöngy van egymás mellett, a következő sorban meg ugyanezekre sok nagy gyöngy jön, az már olyan, mintha szaporítanánk a mintát.)

De jöjjenek a képek, ezek alapján talán jobban érthető, amit írtam.

Kiemeltem pár igazán látványos helyet a jelenség megfigyelésére, de ha az alsó képet alaposabban szemügyre veszitek, szerintem fogtok találni még jópár példát...

A legdurvábban itt jelentkezett a probléma - konkrétan kitüremkedik a gyöngy a mintából! (Egy nagyobb fekete gyöngy került a sok kis fehér közé.)

Amennyiben az előző sor rövidpálcáinak mindkét szála alá öltünk, az nem tudja megváltoztatni a már lehorgolt sorok feszességét, így ilyen kellemetlen meglepetésekre nem kell számítanunk...

A rövidpálcás technika buktatói, avagy hogyan NE CSINÁLJUK - 3. rész

#3 NE SPÓROLD LE A GYÖNGY NÉLKÜLI KEZDŐ SOROKAT!

Eleinte próbáltam lustára venni a figurát, és úgy voltam vele, hogy á, ugyan minek 5-6-7-8-9-10 üres sor az elején. Elég lesz oda 2-3 is, aztán haladjunk! Hát... nem...

Nagyobb gyöngyöknél, vagy a hamispálcás technikánál még azt mondom, lehet, hogy elmegy a dolog, de ennél a kis bosszúálló kombinációnál, amivel épp dolgom van, nagyon nem.

Szóval azt kell, hogy mondjam, hogy igenis érdemes megküzdeni legalább az első 5-6 sorral gyöngy nélkül, és összehasonlíthatatlanul könnyebb (és szebb) lesz az első 10-15 gyönggyel készült sor.

Kevés kezdő sorral így néz ki (pláne, ha még egy kicsit szűkebbre is veszi az ember az kezdő kört):

A kevésbé lusta verzió pedig ilyen lesz:

A rövidpálcás technika buktatói, avagy hogyan NE CSINÁLJUK - 2. rész

#2 EGYSZERRE EGY SORT!

Bár technikailag nincs akadálya annak, hogy teljesen folyamatosan dolgozzunk körbe-körbe az adott munkadarabon, én mégis azt javaslom, hogy egyszerre mindig annyi gyöngyöt válasszunk le a felfűzött kupacból, amennyi pontosan egy sorhoz kell. (A képen látható darab 30 gyöngy körfogatú, és egyszínű fekete, a munkadarabhoz közel húzva pedig pontosan 30 db gyöngy van.)

Ennek a jelentősége akkor különösen nagy, ha egyszínű darabot horgolunk, és még inkább, ha egyszínű darabot, ami soronként sok gyöngyöt tartalmaz (10 gyöngyig még azt gondolom, viszonylag jól kezelhető enélkül is).

Amiért ez fontos az az, hogy minél kisebbek a gyöngyök, minél vékonyabb a fonal, minél sötétebbek a színek és minél kevésbé látványos a minta, annál nagyobb eséllyel fogunk kb. minden második sorban vagy akaratlanul fogyasztani, vagy akaratlanul szaporítani. Rosszabb esetben ezt kb. 4 sorral később vesszük csak észre, és akkor az utolsó néhány sor "megy a levesbe". Márpedig annyira azért nem gyors ez a technika, hogy 100-150 lépéseket ismételgessünk feleslegesen, ráadásul önként és dalolva.

Ez a probléma elkerülhető úgy, ha egyszerre mindig pontosan egy sornyi gyöngyöt horgolunk le, és az utolsó gyöngy után ellenőrizzük, hogy az a legelső sor utolsó gyöngye fölé esik-e, ahogy azt terveztük. Ha gond van, akkor így max. az aktuális sort kell csak visszabontani, de legtöbbször elég csak egy pár gyöngyöt visszaszedni a javításhoz. Soronként pár másodpercet jelent pluszban, viszont hihetetlen sok plusz munkától tudjuk így megóvni magunkat.

Látványos minta esetében lehet, hogy elég csak a mintát figyelni ahhoz, hogy kiderüljön, elrontottuk-e valahol, és ha igen, hol, de a soronkénti horgolás ilyen esetben is azért nagy segítség lehet végül.

A rövidpálcás technika buktatói, avagy hogyan NE CSINÁLJUK - 1. rész

Nemrég kitaláltam, hogy ajándékba készítek egy nyakláncot. Gondoltam naivan... 🙈

Ott kezdődött, hogy a minta, amit kinéztem, 30 gyöngy körbe, de kisebben nem mutat.
De ha 30 gyöngy, akkor már rövidpálcás technika és 15/0...
De ebből manapság már inkább a Miyukit lehet kapni, az meg még a Toho 15/0-nál is kisebb. Sokkal...
És amúgy tulajdonképpen a minta matt gyöngyből nézne ki tök jól. Ami ugye nem csúszik. Kicsit sem...
Aztán még kitaláltam, hogy ha végig mintásra csinálom, az túl tömény lesz, legyen inkább az első és harmadik 1/3 egyszínű fekete...
Ja, és a minta érzékeny arra, hogy a gyöngyök mennyivel tolódnak el soronként - minél kevésbé csavarodik, annál hülyébben néz ki.

No, hát azt hiszem, innen szép nyerni... 🙈

Eddig nagyjából 6x bontottam vissza, de mostanra egész jól kezd összeállni a kép... 😅

És ha már ennyit kínlódtam, gondoltam megosztom Veletek a tanulságokat.

#1 ÚGY FOGD A TŰT, MINT AZ OROSZOK!
(meg még pár másik nép is, csak általában mi magyarok nem...)

(A kép forrása az alább linkelt oldal.)

Korábban már írtam a rövidpálcás technikáról, meg arról, hogy tulajdonképpen nem is muszáj az előző sor rövidpálcájának mindkét szála alá ölteni, de ezt az álláspontomat némileg revideálnom kell az aktuális tapasztalataim alapján. Ugyanis azzal szembesültem, hogy ha nem öltünk az előző sor rövidpálcájának mindkét szála alá, akkor a kész darab sokkal, sokkal feszesebb lesz (nem annyira nyakláncot és karkötőt, mint inkább nyakperecet meg karperecet lehet így készíteni), ugyanakkor kevésbé csavarodik a minta. Szóval ha valakinek ez a cél, akkor továbbra is javaslom, hogy csak a könnyebben elérhető felső 1 szál alá öltsön.

Én viszont most ezt a nyakláncot a papírforma szerinti módon szerettem volna csinálni, csak hát meg kellett állapítanom (még az első körben), hogy ez egy merő kínszenvedés. Aztán úgy döntöttem, megnézem, hogy a technika nagyasszonyai mit csinálnak másként. És hát az első drámai fordulatot a tűfogás megváltoztatása hozta.

Itt találtok egy szemléletes kis anyagot az alapvető tűfogásokról:

https://www.thesprucecrafts.com/how-to-hold-a-crochet-hook-979087

Mivel ennél a technikánál ahhoz, hogy az előző sor pálcáinak mindkét szála alá tudjunk ölteni, lényegében a hurka belsejéből kell felfelé szúrni, ami a mifelénk hagyományos fogással (a linkelt leírás szerint "kés-fogás") szinte lehetetlen, viszont az orosz videókban is megfigyelhető "toll-fogással" egészen kényelmes... És pár nap alatt át lehet szokni egyik technikáról a másikra! 😊

Amit nekem nem sikerült előírás szerint elsajátítanom, az az oroszok által alkalmazott szálvezetés... Az nálam még mindig közelebb áll ahhoz, ahogy eddig is csináltam, mikor felülről fogtam a tűt, de úgy tűnik, így is működőképes. 😊

Folyt. köv.

Ékszergyurma - IV. rész - Fényes bevonat készítése I.

Bár az elkészült gyurma ékszerek önmagukban is nagyon szépen tudnak lenni, különösen mondjuk polírozás, vagy - mintától függően - erőteljes mattítás után. Viszont vannak helyzetek, amikor kifejezetten sokat dobna a végeredményen egy szép, egyenletes, nagyon fényes bevonat. Illetve vannak olyan felületkezelések (pl. pigmentporok, egyes festékek, stb.), amik nem maradhatnak védőréteg nélkül, mert kopnak, fognak, stb.

Ezért elég régen elkezdtem kísérletezni különböző bevonatokkal, sajnos eleinte kevés sikerrel.

Próbálkoztam műgyantával, decoupage lakkokkal, színtelen akrilfestékkel, körömlakkal, a Fimo saját fényes bevonatával, és kb. mindennel, amit találtam. Általában az alábbi eredmények valamelyikét tapasztaltam:

• az anyag meg sem köt a gyurma felületén (évekkel később is ragad, vagy teljesen folyékony marad - pl. egyes akrilfestékek, egyes műgyanta fajták)
• az anyag száradás közben zsugorodik, idővel megsárgul (más műgyanta fajták)
• az anyag megköt, de nem terül el szépen, és így minden ecsetvonás látszik a megszáradt felületen (pl. decoupage lakkok)
• az anyag viszonylag szépen eldolgozható, de inkább selyemfényű, semmint az az igazi fényes felület, amit én szerettem volna (pl. Fimo bevonat)

Viszont ezeket a kísérleteket elég rég végeztem, így úgy döntöttem, most futok még egy kört pár újabb anyaggal. És lőn sikerélmény! :)

Az egyik anyag, amit kipróbáltam, Lisa Pavelka Magic-Glos nevű, UV-ra kötő műgyantája, amit kifejezetten gyurma ékszerekhez tervezett.

Korábban is kísérleteztem műgyantával, de amit kipróbáltam, az egyáltalán nem működött (ld. fent). 

Viszont nekem borzasztóan tetszett az a domború, nagyító hatású, ugyanakkor kristálytiszta felület, amit a műgyanta alkot az alapon, amire felviszik. (Azok a helyes domború címkék, amik háztartási gépeken vannak, szintén műgyantából készülnek, mint ahogy manapság egyre több ékszer is.)

Úgyhogy ma fogtam magam, kikaptam egyet a korábban kiégetett, de fel nem használt gyurmáim közül, és raktam rá a Lisa Pavelka-féle anyagból, amit még korábban megrendeltem.

3 percre beraktam UV lámpa alá, és tökéletes végeredményt kaptam! :)

Íme az eredmény:

(magától az alap dizájntól és a műgyanta pöttyök "rendkívül átgondolt" elhelyezésétől most tekintsünk el, lévén az egészet a teszt miatt csináltam, maradékból... :) )

Egy műgyantával sokkal komolyabban foglalkozó ismerősöm anno adott pár tippet ahhoz, hogy hogyan kell szép műgyanta felületet képezni, de persze a lényegesebb dolgok csak akkor jutottak eszembe, mikor átnéztem a végeredményt... Ekkor ugyanis találkoztam a műgyanta egyik nagy ellenségével: a BUBORÉKKAL!

Közelről a középső minta:

Három buborékot is sikerült bezárnom...

Az ismerősöm anno azt mondta, hogy ők úgy szokták a buborékokat eltávolítani, hogy elkezdik óvatosan melegíteni a gyantát (pl. hajszárítóval, gyenge hőlégfúvóval - én az előbbivel próbálkoznék inkább...), amitől a buborékok felfelé emelkednek, és amikor felérnek a felszínre, tűvel, fogpiszkálóval, stb. ki lehet őket pukkasztani.

Viszont ettől a gyanta kicsit folyósabbá válhat, így tényleg óvatosan érdemes melegíteni, nehogy a szép domború felszín elkezdjen szétfolyni.

Az anyagot elvileg több rétegben is fel lehet vinni, de mivel nagy vastagságban is nagyon szépen köt és tartja a formáját, így nem biztos, hogy ez szükséges.

Szóval ez az anyag maga a tökély! :)

A dolog szépséghibája, hogy Magyarországon nem tudom, hol lehet beszerezni. (Én a FireMountain Gems & Beads oldalról rendeltem - ld. fenti link.) Szóval ha esetleg valaki látta már itthon, vagy mondjuk van vegyész a családban, és tud alternatív, megfizethető, azonos tulajdonságokkal rendelkező anyagot, az feltétlen szóljon!!!

Viszont ha már elővettem az UV-lámpát, gondoltam, kipróbálok még egy anyagot: a manapság oly divatos gél lakkot.

És ez is működött! :)

Kísérleteztem fixálást igénylő fedőlakkal, és - egy nagyon jó barátnőmnek hála :) - fixálást nem igénylővel is. Mindkettővel nagyon szépen működött a dolog.

Itt nyilván más a hatás, mivel ez egy sokkal hígabb anyag, de nagyon szépen, egyenletesen terül, és nagyon szép, fényes bevonatot képez.

Íme az eredmény: 

(szintén maradék gyurmán :); az összehasonlítás kedvéért a négy blokkból csak egyet kentem le)

Az is látszik a képeken (kinagyítva legalábbis :) ), amire szintén Barátnőm hívta fel a figyelmemet, hogy ez az anyag szilárdulás közben zsugorodik, így ahhoz, hogy a szélein is szép legyen, az éleket is be kell kenni (ahol lehet), illetve határozottan ki kell menni a minta széléig, mert ha csak épphogy jut oda anyag, akkor bekúszik a közepe felé, és a minta széle fedetlen marad.

A fixálást igénylő fedőlakkot alapvetően ehhez kapható isopropyl alkohollal át kell törölni, mert a felső rétege a szilárdulást követően még ragacsos marad, de ez a vékony ragacs a fixáló folyadékkal könnyel eltávolítható.

A fixálást nem igénylővel ilyen plusz teendő nincs, és itt a LED lámpára kötő változat is működik.

(A Lisa Pavelka-féle UV-ra kötő műgyanta pl. nem köt meg LED lámpával.)

A mai sikereken felbuzdulva, azt hiszem folytatom a kísérletezést. A következő kísérleti anyagom a műkörömépítő zselé lesz...

Új minták az adatbázisban :)

Sziasztok! Tudom, hogy már nagyon hosszú ideje tartozom újabb bejegyzésekkel, amiért is elnézéseteket kérem. Talán sikerül újra felvennem majd a fonalamat...

Addig is kérlek, fogadjátok szeretettel a Minta II. adatbázisba feltöltött új szépségeket. Vyolina mintáit kezdtem el összegyűjteni, mert szerintem fantasztikusak az alkotásai, a blogja viszont nem annyira felhasználóbarát (legalábbis nem egyszerű a mintáit megtalálni). Ezért gondoltam, megcsinálom a gyűjteményt úgy, hogy az ő mintái is közvetlenül megtalálhatók legyenek.

Mivel rengeteg mintája van, ezért még csak egy részével vagyok kész, de reményeim szerint folyt. köv. :)

Amik most bekerültek:

Jó munkát! :)

KV / Hogyan rögzítsünk csőkapcsot peyote szalaghoz (karkötőhöz)?

Facebook-on tettem egy ígéretet egy kedves gyöngyös társunknak, hogy készítek egy kis útmutatót arról, hogyan szoktam csőkapcsot rögzíteni peyote karkötőhöz. Úgyhogy íme. :)

(Természetesen ez nem az egyetlen járható út, de számomra eddig ez vált be a legjobban, ráadásul ha bármi történik a kapoccsal, nem kell az egész karkötőt szétszedni, ami peyote esetében szerintem nem utolsó szempont... :) )

A módszer röviden összefoglalva annyi, hogy "lyukmintát" készítünk a peyote szalag végére, egymástól olyan távolságra, mint ahogy a csőkapocs karikái helyezkednek el. Majd a szalagon lévő lyukakon, valamint a csőkapocs karikáin átfűzünk 1-1 szerelőkarikát, és kész is vagyunk. Mindez kicsit részletesebben:

Mikor elkészült a karkötő, akkor a csőkapcsot hozzámérjük a szalaghoz, hogy kiderüljön, kb. hová fognak esni a kapocs karikái.

A következő sorban hagyjuk ki azokat a gyöngyöket, amik az előző képen a piros vonalakra esnének. (A piros pöttyök jelölik az ebben a sorban hozzáadott gyöngyöket.)

A következő sorban pedig visszapótoljuk a most kihagyott gyöngyöket, az alábbiak szerint (szintén a pöttyös gyöngyök az újak).

Akinek így jobban tetszik, az itt abba is hagyhatja, bár ebben az esetben is javaslom, hogy még egyszer fűzze át a szálat az utolsó sor gyöngyein, hogy azok minél nagyobb erőt bírjanak el. Én ilyenkor még szoktam plusz egy sort fűzni (tetszés szerint ezt egyébként lehet 15/0-s kásákkal is végezni, akinek az a szimpatikusabb).

A biztonság kedvéért azért én itt is visszamegyek még egy kört az utolsó soron. Ártani biztosan nem fog. :) Azután el lehet dolgozni a szálat.

Következő lépésben kinyitunk egy szerelőkarikát, és átfűzzük az első lyukon.

Majd ugyanezt a szerelőkarikát átfűzzük a csőkapocs karikáján, és összezárjuk.

Ezt annyiszor ismételjük, ahány karikája van a csőkapocsnak.

És kész! :)

Két dologra fontos figyelni ennél a megoldásnál:

• A karkötő végleges hosszánál nem szabad elfeledkezni a szerelőkarikák miatt keletkező hézagról a szalag és a csőkapocs között.
  
• A szalag ELEJÉN, kezdéskor jó hosszú szálat érdemes hagyni, mert amikor elkészült a szalag, akkor fogjuk ugyanígy eldolgozni azt az oldalt is (így kezdeni egy peyote szalagot azért durva lenne... :) ). Amennyiben a szalag már az első pár sorban is mintás, érdemes ezt belekalkulálni, és esetlegesen a minta első pár sorát elhagyni, majd az eldolgozáskor hozzáfűzni a karkötő elejéhez.

Ajánló / Ékszergyurma oktató videók - Julie Picarello és Alice Stroppel

Találtam két nagyon jó gyurmás videót. Mindkettő nagyon egyszerű, mégis különleges. Ezeket szeretném a figyelmetekbe ajánlani.

Az egyik Julie Picarello egyedi mokume gane technikája:



A másik pedig egy maradék gyurmákból készített gyurmarúd,amivel nagyon szépen ki lehet egészíteni az ékszereket. Ez utóbbi Alice Stroppel munkája.

Díjat kaptam :)

Böbétől (Bezsi-Beads) kaptam ezeket a nagyon helyes kis díjakat. Ez úton is nagyon szépen köszönöm!!! :)

Tudom, hogy úgy lenne az igazi, hogy választok én is 4 díjazottat, de őszintén szólva ez nekem sose ment igazán, mert ennél sokkal, de sokkal többen érdemelnék meg... Szóval küldöm ezt a díjat minden fantasztikus gyöngyös lánynak! :)

Ajánló - Perlenhaekeln.de adventi kalendáriuma

Ez úton szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Perlenhaekeln.de adventi kalendáriumát. Ez lényegében egy blog, ahol a lányok minden napra közzétettek valamilyen szuperjó mintát, és nem csak gyöngyhorgolósat!!!

A blogot itt találjátok:
http://adventskalender-perlenhaekeln.blogspot.com/

Ehhez semmiféle bejelentkezés vagy regisztráció nem szükséges, és a lányok azt is megengedték, hogy blogokon, vagy más hasonló fórumokon a linket tovább népszerűsítsük, szóval aki úgy gondolja, ajánlja tovább bátran. :)