A ferde gyöngyhorgolás technikája nem sokban különbözik az egyenes gyöngyhorgolásétól, mindössze abban, hogy hamispálca helyett rövidpálcával horgoljuk le a gyöngyöket.
Ezen a ponton ugyanakkor adódik a kérdés, hogy a rövidpálca horgolás közben pontosan mikor hozzuk le a lehorgolandó gyöngyöt. Erre vonatkozóan két különböző leírást találtam. Röviden összefoglalva ezek a következők:
1. verzió
- beleszúrunk az előző sor következő szemébe
- áthúzunk egy hurkot a szemen
- lehozzuk a soron következő gyöngyöt
- a gyöngy mögöt ráhajtunk a tűre és áthúzzuk a fonalat mindkét tűn lévő hurkon
- beleszúrunk az előző sor következő szemébe
- lehozzuk a soron következő gyöngyöt
- a gyöngy mögött ráhajtunk a tűre és áthúzunk egy hurkot a szemen
- ráhajtunk a tűre és áthúzzuk a fonalat mindkét tűn lévő hurkon
Bár nem zárható ki, hogy az 1. verzió csak nekem nem állt kézre, mindazonáltal arra jutottam, hogy a 2. verziót követve könnyebben érhetünk el egyenletes, feszes, szép eredményt. Ezért a továbbiakban ezt a verziót ismertetem egy kicsit részletesebben.
Kezdésként ugyanúgy horgoljunk néhány sor rövidpálcát ugyanúgy, mint az egyenes horgolás esetében.
(A mintadarab esetében egy 15 gyöngy körfogatú hurkát készítettem, és 11/0-s kását használtam. Bár ezek a fajta minták 15/0-s gyöngyből mutatnak a legszebben (a fenti képeken szereplő darabok is 15/0-s kásagyöngyből készültek), a leíráshoz készült képeken azok túl picik lettek volna szerintem.)
Mivel viszonylag nehéz nyomon követni, hogy pontosan annyi szem lett-e az alapot jelentő hurka körfogata, ahány gyöngyöt egy sorba horgolni szeretnénk, ezért előfordulhat, hogy néhány szem +/-ban leszünk. De ettől nem kell kétségbe esni, mert az alap ezen a ponton még nagyon könnyen alakítható: ha hiányzik egy-két szem, akkor a kör mentén egyenletesen elosztva bővítsünk egy-egy szemet, annak megfelelően ahány plusz szemre szükség van. A bővítés mindössze annyit jelent, hogy miután az adott szembe horgoltunk egy rövidpálcát, a következő rövidpálcához ugyanabba az előző sorbeli szembe öltünk, majd lehorgoljuk a következő rövidpálcát. Fogyasztáshoz pedig egyszerűen ugorjunk át egy-egy szemet, amíg el nem érjük a kívánt körfogatot.
Következő lépésként tehát szúrjuk bele a tűt az előző sor következő szemébe,
hozzuk le a soron következő gyöngyöt a tű mellé,
a gyöngy mögött hajtsunk rá a tűre,
húzzuk át a fonalat a tűn lévő hurkok közül az elsőn (ekkor ismét két hurok van a tűn),
ekkor ismét hajtsunk rá a tűre,
és húzzuk át a fonalat mindkét hurkon.
A fenti lépéseket ismételgessük addig, amíg le nem horgoljuk az első sort. Már itt is látszik, hogy a lehorgolt gyöngyök kicsit máshogy állnak, mint az egyenes horgolásnál. Ugyan itt is élükön állnak, de nem merőlegesek a gyűrű kerületére, hanem kicsit balra dőlnek, ha felülről nézzük őket.
Oldalról így néz ki az első sor:
A folytatáshoz szúrjuk a tűt az előző sorban elsőként lehorgolt gyöngyhöz tartozó rövidpálca tetejébe, és folytassuk a fenti lépéseket. FONTOS! Mivel ennél a technikánál kicsit nehezebb beazonosítani, hogy melyik is az adott gyöngyhöz tartozó rövidpálca, ezért az alábbi szabályt érdemes követni: az adott gyöngyhöz tartozó rövidpálca teteje mindig kicsit balra esik a gyöngytől. Tehát - ahogy az az alábbi képen is látszik -, az elsőként horgolt gyöngy tetejére történő horgoláskor a tű az első és a második gyöngy közé kell, hogy essen.
Az alábbi képen is látható, hogy az adott szakaszban utolsó rózsaszín gyöngyöt úgy horgoljuk le, hogy a tűt az előző sorban lévő rózsaszín, és a soron következő fehér gyöngy közé eső rövidpálca tetejébe szúrjuk.
A fentieket mindaddig ismételgetjük, amíg el nem értük a kívánt hosszt. Az eldolgozást illetően annyi módosítást javaslok az egyenes horgolásnál leírtakhoz képest, hogy itt akár közvetlenül az utolsó gyöngy lehorgolását követően elköthetjük a fonalat. Mivel itt a gyöngyök mindvégig úgy állnak, ami a végleges állapotuk, ezért nincs szükség egy plusz, gyöngy nélküli sorra ahhoz, hogy az utolsó sor gyöngyei is irányba álljanak. Illetőleg bármilyen horgolás mintával tovább lehet folytatni gyöngyök nélkül, ha a végzáró elem rádolgozásához az szükséges. Én az alábbi mintadarabon horgoltam még néhány rövidpálca sort a végére.
Ha jól dolgoztunk, akkor a gyöngyök kívülről nézve mindehol kicsit jobbra dőlnek, illetve az elejétől felfelé haladva a minta enyhén balra csavarodik.
5 megjegyzés:
Szia!
Nagyon jó az oldalad :) Ez alapján próbáltam ki a rövidpálcás gyöngyhorgolást, és 100%-ig használható a leírás.
Van valami amire nem jövök rá, hiába gondolkozok rajta. Kb az első 11 sor nem csavarodik, aztán a következő 6 sor balra csavarodik, ahogy kell, és utána a többi sor se csavarodik. Semmit se változtattam a technikába, azért se értem.
Ha van ötleted, és tudsz segíteni, akkor nagyon köszönöm!
További jó munkát!
ViktTria
Szia!
Hát... Őszintén szólva ilyennel még nem találkoztam, de küldenél esetleg egy-két képet az elkészült darabról a zssinglar2@gmail.com-ra? (Vizuális típus vagyok... :) ) És akkor megprobalom megfejteni, mi lehet a gond. :)
Ja, és nagyon örülök, ha tetszik az oldal! :)
Üdv.
Zsu
Sziasztok! Ennél a technikánál is használhatóak a minták amik a printeresen is vannak? Ugyanúgy kell felfűzni a gyöngyöket?
Nagyon jók a leírások!Viszont kérdezni szeretném,hogy 11-es miyuki kásagyöngyből készítenék karkötőt és ahhoz kb.hány méter hosszú gyöngysort fűzzek fel?köszönöm a választ,szép napot!
Üdvözletem! A felfűzendő gyöngysor hosszát mindig az határozza meg, hogy milyen hosszú kész munkadarabot szeretnénk, és hány gyöngy a hurka körfogata. Tehát ha pl. azt szeretnénk, hogy egy 20 cm hosszú karkötő legyen a végeredmény, és a minta szerint 1 sorban mondjuk 8 gyöngyöt horgolunk, akkor egy összességében 20 x 8 = 160 cm-es gyöngysort kell felfűzni. Szép napot! Zsuzsa
Megjegyzés küldése